Bencsik Gábor-Igazságot Magyarországnak-lord Rothermere és a magyar revízió

A Trianon utáni revíziós törekvések története, különös tekintettel a magyarbarát angol lord tevékenységére.

A külföld reagálása – a támadás éle Csehszlovákia ellen fordul
 

Ami a nagyhatalmak sajtóját illeti, túlreagálásról igazán nem beszélhetünk. Természetesen sokan felfigyeltek a cikkre, de igazi jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Annak ellenére sem, hogy a Daily Mail napokon keresztül közölte a cikket támogató olvasói leveleket, amelyek azt a látszatot keltették, hogy a brit közvélemény teljes mértékben egyetért az írással. Gyakorlott újságírók és politikusok meg tudták mérni az ilyen olvasói levelek súlyát. Néhány német lap a cikk ürügyén elismételte a Párizs környéki békék igazságtalan voltáról vallott német nézeteket, néhány olasz cikk pedig a békeszerződések fenntartása mellett felvetette bizonyos kiigazítások lehetőségét, de egészében véve az ügy nem emelkedett a nagyhatalmi diplomácia ingerküszöbéig.

Aczél Petra - Médiaretorika

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magatartástudományi és Kommunikációtudományi Intézet igazgatója. Kötetéről így ír: „Összerezzenek, ha egy-egy beszélgetésben szóba kerül. Nem tudom eldönteni, hogy védjem vagy figyeljem, hogyan állja ki a próbát. 

„Az üres retorikán túl”, intik le, azután próbálják leleplezni: „a retorikának semmi köze, ahhoz, amit mondunk”, vagy figyelmeztetik, „ne manipulálj a retorikával”, és végül belátják „ez csak retorika”.
Még mielőtt letenné a könyvet, abban a hitben, hogy védőbeszédet tart a kezében, megnyugtatom a nyájas Olvasót, nem a retorika apológiája ez a kis kötet.

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve második kötet

A mű második, 336 oldal terjedelmű kötete Liptótól Zólyomig ismerteti az egykori ország vármegyéit, és külön kitér Fiuméra, a Balatonra, a Magas-Tátrára, valamint a nyolc horvát ármegyére.
 
Az elsőhöz hasonlóan ez a kötet is közel négyszáz zömmel színes fényképet, a vármegyék, valamint a történelmi Magyarország domborzati térképét közli.
A kötet végén részletes helységnévmutató található.

 

Bencsik Gábor - Horthy Miklós – a kormányzó és kora

Az elmúlt évszázadban sok tinta elfolyt annak vitatására, mi tette Horthyt alkalmassá erre a rendkívüli megbízatásra. Pedig a válasz könnyű: szinte minden. A dolog ott kezdődik, hogy a Ferenc József mellett szolgálatot teljesítő négy szárnysegédet lehetőleg különböző fegyvernemekből válogatták össze, és most elérkezett az idő, hogy a flotta is képviselve legyen. A császár és király törekedett arra is, hogy "népei" minden szolgálati helyen lehetőséget kapjanak.

Minthogy magyar egy ideje nem volt a szárnysegédek között, indokolt volt, hogy magyar tengerésztisztre essék a választás. Megkívántatott továbbá az udvarképesség – jó család, kifogástalan modor, tökéletes német tudás. És kellett még valami, amiről nem szoktak megemlékezni, hiszen sehol sem volt leírva, mégis nagy súllyal esett a latba: a tisztikar megbecsülése. Békeidőben ezt meglehetősen nehéz kivívni, ezért a szárnysegédek többnyire az arisztokraták körül kerültek ki, akiknek már származásuk is kellő súlyt adott. De ideje volt annak, hogy a középnemesség is lehetőséget kapjon, előtte is megnyíljék az érvényesülés útja.

Zrínyi Miklós - Ne bántsd a magyart!

 

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:
 
"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

 

Liszt Ferenc - A czigányokról és a cigány zenéről Magyarországon

A Magyar Roma Történeti Könyvtár második kötete a nagy magyar zeneszerző sokat emlegetett, de alig forgatott művét 1863-as első kiadása óta másodszor adja a magyar olvasók kezébe.

Szinte hihetetlen, mégis igaz: a 19. század egyik legnagyobb hatású művészének, Liszt Ferencnek A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon című könyve az első francia (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859), majd az azt követő magyar nyelvű kiadás (Pest, 1861) után egészen a jelen kötet megjelenéséig, közel másfél évszázadon át nem látott napvilágot újból magyarul. Amiből következik, hogy a mű bírálóinak többsége úgy mondott – többnyire elmarasztaló – ítéletet róla, hogy az meg sem fordult a kezén.

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában. 

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.
 
Kisalakú, keménytáblás kötet.

 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve - német

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 

Oldalak