Magyar Mercurius

Jelenlegi hely

Bencsik Gábor-Igazságot Magyarországnak-lord Rothermere és a magyar revízió

A Trianon utáni revíziós törekvések története, különös tekintettel a magyarbarát angol lord tevékenységére.
A külföld reagálása – a támadás éle Csehszlovákia ellen fordul

Aczél Petra - Médiaretorika

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magatartástudományi és Kommunikációtudományi Intézet igazgatója. Kötetéről így ír: „Összerezzenek, ha egy-egy beszélgetésben szóba kerül. Nem tudom eldönteni, hogy védjem vagy figyeljem, hogyan állja ki a próbát.

„Az üres retorikán túl”, intik le, azután próbálják leleplezni: „a retorikának semmi köze, ahhoz, amit mondunk”, vagy figyelmeztetik, „ne manipulálj a retorikával”, és végül belátják „ez csak retorika”.

Még mielőtt letenné a könyvet, abban a hitben, hogy védőbeszédet tart a kezében, megnyugtatom a nyájas Olvasót, nem a retorika apológiája ez a kis kötet.

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve első kötet

Az előző századforduló Magyarországának vármegyéit, azok településeit, lakosságát, gazdálkodását, történetét, földrajzát ismerteti a kötet a vármegyék ábécé-rendjébe szedve, sok ezernyi adattal, mégis olvasmányosan.

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve második kötet

A mű második, 336 oldal terjedelmű kötete Liptótól Zólyomig ismerteti az egykori ország vármegyéit, és külön kitér Fiuméra, a Balatonra, a Magas-Tátrára, valamint a nyolc horvát ármegyére.

Az elsőhöz hasonlóan ez a kötet is közel négyszáz zömmel színes fényképet, a vármegyék, valamint a történelmi Magyarország domborzati térképét közli.

A kötet végén részletes helységnévmutató található.

Bencsik Gábor - Horthy Miklós – a kormányzó és kora

Az elmúlt évszázadban sok tinta elfolyt annak vitatására, mi tette Horthyt alkalmassá erre a rendkívüli megbízatásra. Pedig a válasz könnyű: szinte minden. A dolog ott kezdődik, hogy a Ferenc József mellett szolgálatot teljesítő négy szárnysegédet lehetőleg különböző fegyvernemekből válogatták össze, és most elérkezett az idő, hogy a flotta is képviselve legyen. A császár és király törekedett arra is, hogy "népei" minden szolgálati helyen lehetőséget kapjanak.

Minthogy magyar egy ideje nem volt a szárnysegédek között, indokolt volt, hogy magyar tengerésztisztre essék a választás. Megkívántatott továbbá az udvarképesség – jó család, kifogástalan modor, tökéletes német tudás. És kellett még valami, amiről nem szoktak megemlékezni, hiszen sehol sem volt leírva, mégis nagy súllyal esett a latba: a tisztikar megbecsülése. Békeidőben ezt meglehetősen nehéz kivívni, ezért a szárnysegédek többnyire az arisztokraták körül kerültek ki, akiknek már származásuk is kellő súlyt adott. De ideje volt annak, hogy a középnemesség is lehetőséget kapjon, előtte is megnyíljék az érvényesülés útja.

Zrínyi Miklós - Ne bántsd a magyart!

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:

"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

Liszt Ferenc - A czigányokról és a cigány zenéről Magyarországon

A Magyar Roma Történeti Könyvtár második kötete a nagy magyar zeneszerző sokat emlegetett, de alig forgatott művét 1863-as első kiadása óta másodszor adja a magyar olvasók kezébe.

Szinte hihetetlen, mégis igaz: a 19. század egyik legnagyobb hatású művészének, Liszt Ferencnek A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon című könyve az első francia (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859), majd az azt követő magyar nyelvű kiadás (Pest, 1861) után egészen a jelen kötet megjelenéséig, közel másfél évszázadon át nem látott napvilágot újból magyarul. Amiből következik, hogy a mű bírálóinak többsége úgy mondott – többnyire elmarasztaló – ítéletet róla, hogy az meg sem fordult a kezén.

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában.

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.

Kisalakú, keménytáblás kötet.

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve - német

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja kilencvenkét színes lapon.

Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.