Kultúrtörténet

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve - német

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában. 

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.
 
Kisalakú, keménytáblás kötet.

 

Liszt Ferenc - A czigányokról és a cigány zenéről Magyarországon

A Magyar Roma Történeti Könyvtár második kötete a nagy magyar zeneszerző sokat emlegetett, de alig forgatott művét 1863-as első kiadása óta másodszor adja a magyar olvasók kezébe.

Szinte hihetetlen, mégis igaz: a 19. század egyik legnagyobb hatású művészének, Liszt Ferencnek A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon című könyve az első francia (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859), majd az azt követő magyar nyelvű kiadás (Pest, 1861) után egészen a jelen kötet megjelenéséig, közel másfél évszázadon át nem látott napvilágot újból magyarul. Amiből következik, hogy a mű bírálóinak többsége úgy mondott – többnyire elmarasztaló – ítéletet róla, hogy az meg sem fordult a kezén.

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán, 1788.

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

Oldalak